Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma


KERESÉS





















Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Copyright © 2003-2013. Commitment Zrt.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Vita az érettségiről - Kötelező emelt szint? Kötelező természettudományos tárgy?


Kötelező emelt szint? Kötelező természettudományos tárgy?

Kötelező lehet az emelt szinten letett érettségi a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez. A kétszintű érettségi koncepciójának megfelelő, az ellenzék által évek óta követelt módosítás megosztja a kormánypárti oktatáspolitikusokat, miniszteri vezetőket és a felsőoktatási intézményeket, a javaslat valamilyen formában mégis átmehet a parlamenten. Ha a szocialista képviselők törvénymódosítási csomagja el is bukik (erre van esély, hiszen kétharmados eleme is van a javaslatnak), az ellenzék hasonló tartalmú kezdeményezése megkaphatja a többség támogatását. Az előterjesztések kapcsán ismét napirendre kerülhet a természettudományok valamelyikének a kötelező érettségi tantárgyak közötti megjelenése.


A kétszintű érettségi bevezetésének két fontos indoka volt: a többszöri vizsgázás (érettségi és felvételi vizsgák) megszüntetése és a standardizálás (a teljesítmények összehasonlíthatóságának biztosítása). A koncepció szerint a középszinten letett vizsga a középfokú tanulmányok lezárásának igazolására szolgált volna, míg az emelt szintű matúra a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés feltételeként került meghatározásra. Ennek megfelelően a középszintű érettségi továbbra is a helyi követelményeken alapul, tehát nem standard, míg az emelt szintű vizsgán központilag meghatározott, standard követelményeknek kell eleget tenniük a tanulóknak. A standard, magasabb követelményű vizsga a felsőoktatási intézmények számára is megbízható tudásmérő, így elfogadják a felvételit kiváltó vizsgának, a diákok szempontjából pedig azért előnyös, mert nem kell – az érettségi mellett – akár három-négy intézményi felvételi vizsgát is tenniük, a teljesítmények pedig objektív módon összevethetők.


Ez volt tehát a szabály, amit azonban a 2002-es kormányváltás után Magyar Bálint miniszter kezdeményezésére hatályon kívül helyeztek. A tárca irányítója a felsőoktatási intézményekre bízta, hogy megkövetelik-e a jelentkezőktől az emelt szintű vizsgát vagy sem. A döntés következménye: a felsőoktatási intézmények – miközben állandóan a jelentkezők felkészültségét kritizálták – megelégedtek az alacsonyabb szintű vizsgával. Döntésük részben érthető, a tandíj bevezetésének folyamatos lebegtetése idején tartottak a továbbtanulni akaró fiatalok számának jelentős csökkenésétől. Másrészt azonban saját maguk számára teremtettek megoldhatatlan helyzetet, hiszen az alacsonyabb szintű vizsga elfogadásával áldásukat adták arra, hogy kevésbé felkészült diákok lépjenek be az egyetemekre, főiskolákra, ráadásul nem is feltétlenül a legjobbak, hiszen nem versenyvizsga keretében választották ki őket.


A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a pontszámítási rendszer sem támogatta az emelt szinten letett vizsgát, más utakon gyakran könnyebben össze lehetett gyűjteni a felvételhez szükséges pluszpontokat. E két tényező együttesen vezetett a kétszintű érettségi kiüresedéséhez, az emelt szinten letett vizsgák alacsony arányához.

 

Az érettségizők, az érettségi vizsgák alakulása 2005–2009

 

Érettségizők száma

Érettségi vizsgák száma

Emelt szinten letett vizsgák száma

2005

114 986

480 096

65 425 (24 000)

2006

119 267

510 318

46 466

2007

124 443

517 179

38 169

2008

124 122

480 235

28 201

2009

136 202

533 871

24 917

Forrás: Oktatási Hivatal

 

Időközben a tandíjvita eldőlt, a minőségi problémák pedig egyre komolyabb gondot okoznak a felsőoktatási intézményeknek. Nem csoda, ha a rektorok is egyre inkább sürgetik az emelt szintű vizsgának mint felvételi követelménynek a törvénybe iktatását. Más kérdés, hogy ezt maguk is előírhatnák, ám a hallgatókért való versenyben jobbnak látják, ha a szigorítást jelentő, népszerűtlen döntést a politika hozza meg helyettük.

 

Kötelező emelt szint? 2012? 2013? 2014?

Ilyen előzmények után született meg a szocialista képviselők által jegyzett önálló képviselői indítvány, mely szerint 2012-től a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákoknak emelt szintű érettségi vizsgát kellene tenniük. Annak szabályozására, hogy mely intézményekben és milyen tárgyakból kell ilyen vizsgát tenni, a kormány kapna felhatalmazást.


A szűkre szabott határidő azt jelenti, hogy alig néhány hónapjuk maradna a diákoknak eldönteni, mely tárgyakból jelentkeznek az emelt szintű vizsgához szükséges képzésre, s nem sokkal állna több idő a középiskolák rendelkezésére sem, hogy megszervezzék az emelt szintű vizsgára való felkészítést. Ez különösen azokban az intézményekben okozhat problémát, ahonnan sokan jelentkeznek a felsőoktatásba, de a továbbtanulni akaró diákok döntő többsége eddig megelégedett a középszinten letett érettségivel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jövő évi költségvetés tervezete szerint jelentős mértékben csökkennek a közoktatási támogatások, amelyek így a meglévő feladatok ellátását is veszélyeztetik, új feladatok finanszírozására aligha jut forrás.


A javaslat vitája során új elképzelés körvonalazódott, mely szerint a bevezetést időben eltolnák, a még nem létező kutatóegyetemeken 2013-tól, a többi intézmény esetében 2014-től lenne kötelező a magasabb szintű matúra. A korábbi koalíciós partnerek között már-már konszenzus látszott kialakulni e kérdésben, amikor hirtelen kitört a háború: különböző, egymásnak ellentmondó módosító javaslatokat nyújtottak be a szocialista, szabad demokrata politikusok, a szaktárca vezetői sem értettek egyet, s a bizottság kormánypárti tagjai között is véleménykülönbség alakult ki. Volt, aki az emelt szintű érettségi kötelező bevezetése ellen foglalt állást, más a Kormány döntési lehetőségét vette volna el. Lapzártakor úgy tűnik, az előterjesztők visszavonják indítványukat, de legalábbis levetetik azt az Országgyűlés napirendjéről.


Eközben fideszes képviselők is benyújtották javaslatukat, melynek lényege, hogy az emelt szintű vizsga általánosan kötelező letételére először 2013-ban kerüljön sor, így több mint egy év felkészülési idejük lehet a diákoknak döntésük meghozatalára, illetve a fenntartóknak és az intézményeknek az emelt szintű vizsga megszervezésére. Az ellenzéki párt szakpolitikusai azt is fontosnak tartják, hogy a kormány döntsön – a felsőoktatási intézmények véleményének kikérése után –, hogy a különböző képzések esetében mely tárgyakból szükséges magasabb szinten vizsgázniuk a felvételizőknek.

 

Kötelező érettségi természettudományból is?

Az emelt szintű érettségi kötelezővé tételéről szóló vita oldalvizén várhatóan ismét a szakmai közbeszéd napirendjére kerül a természettudományok és az érettségi kapcsolata. Abban régóta egyetértés van, hogy bajban van a magyarországi természettudományos oktatás. A tantárgyak nem népszerűek, óraszámuk alacsony. A tudományterület presztízsét jól érzékelteti, hogy alig akad a felsőoktatásba jelentkezők között olyan, aki fizika- vagy kémiatanár szeretne lenni, a bejutási küszöb alacsony, elégséges, közepes érettségivel is felvételt lehet nyerni.


A jelenlegi oktatási kormányzat is próbálkozott változtatni ezen a helyzeten, ám ötletszerű, pontszerű javítgatási kísérleteken túl nemigen jutott (ilyen volt az érintett terület felvételi keretszámainak emelése vagy az egységes természetismeret tantárgy bevezetésének ötlete). Önmagában a szakma és az Akadémia által támogatott javaslat, mely szerint legyen kötelező érettségi vizsgát tenni egy természettudományi tantárgyból, sem oldja meg a helyzetet, még akkor sem, ha kétségtelenül emelné e tudományterületek presztízsét. Az elmozduláshoz rendszerszerű változtatásra van szükség, amelynek – a vizsgakötelezettség előírása mellett – része az óraszámok átgondolása, a tantárgypedagógiai megújulás, a pedagógusképzés vagy éppen a tantervek és a tankönyvek korszerűsítése.


Fontos kérdés az is, hogyan illeszkedne egy ilyen változtatás az érettségi mai rendszerébe. Amennyiben marad az öt kötelező vizsga, akkor ez a módosítás jelentősen korlátozza a diákok azon lehetőségét, hogy választhatnak is, mely tárgyakból szeretnének érettségizni. A magyar, a történelem és a matematika mellett jelen pillanatban egy kötelezően választandó idegen nyelv és egy szabadon választható tantárgy szerepel a vizsgatárgyak között. Amennyiben kötelezővé válna a vizsga valamely természettudományos tantárgyból, akkor ez a szabadon választható tantárgy esetében jelentene korlátozást, hiszen ez nem lehetne például második idegen nyelv, informatika, testnevelés vagy bármi más.


Lehetséges megoldás természetesen az is, hogy a vizsgatárgyak száma bővül, s hatodik, kötelezően választandó tantárgyként jelenik meg a kémia, a fizika, a biológia (esetleg az egységes természettudomány tantárgy). Kérdés, hogy az eggyel több vizsgára való felkészülés megoldható lesz-e a diákok számára, vagy a (középszinten letett) vizsgák egy része esetében csak a minimális eredmény elérésére törekednek majd, s így a módosítás nem éri el valódi célját. A vizsgatárgyak számának növelése ezért inkább úgy lenne elképzelhető, ha egy tárgyból előrehozott vizsgát tehetnének a maturálók. Ez éppen lehetne akár az idegen nyelv is, ahol a nyelvi előkészítő év miatt erre van reális esély (s a gyakorlat is azt mutatja, hogy sokan választják azt a lehetőséget, hogy nyelvvizsgát vagy előrehozott nyelvi érettségit tesznek), de lehet olyan természettudományos tantárgy is, amelyet az utolsó évben már nem oktatnak.


Mindemellett szakmai beszélgetéseken felmerül az a javaslat is, hogy a jelenlegi kötelező vizsgatárgyak körét is érdemes átgondolni. A magyar és a történelem érettségi pozíciója megingathatatlannak látszik, de jó esélye van a matematikának is, hogy megőrizze kötelezőségét. Az idegen nyelvből leteendő érettségi vizsga kötelező voltának eltörlése is nagy felzúdulást váltana ki, sokan tekintenék ezt visszalépésnek, különös tekintettel a magyarok nyelvtudására. Más oldalról ugyanakkor tény az is, hogy a nyelvi ismeretek lemérésére nem csupán az érettségi vizsga áll rendelkezésre, mint szervezeti keret. Ez, valamint a nyelvi előkészítő év ténye akár azt a lehetőséget is felvetheti, hogy az öt érettségi tárgy mellett a nyelvtudásról nemcsak az érettségi keretében lehetne számot adni. Ebben az esetben az öt érettségi tárgy a magyar, a történelem, a matematika, egy kötelezően választandó természettudományos tantárgy és egy szabadon választható tantárgy lenne, mely utóbbi lehet idegen nyelv is. Azok a diákok, akik szabadon választható vizsgaként nem idegen nyelvet választanak, nyelvvizsgát tesznek alap-, közép- vagy felsőfokon, amelynek átszámított eredménye megjelenhet az érettségi bizonyítványban is.


A gondolat mellett szólhat az is, hogy a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi ma is megfeleltethető egymásnak, a középszintű érettségi ugyanakkor sok esetben nem biztos, hogy megfelel egy alapfokú nyelvvizsgának.


A valamilyen szinten letett nyelvvizsga ösztönzése azért is indokolt lenne, mert a felsőoktatásban csak esetlegesen és igen szűk keretek között zajlik nyelvoktatás, miközben a diploma megszerzésének feltétele a megfelelő szinten abszolvált vizsga. Tömegesen vannak olyan hallgatók, akik ennek hiányában nem kapják kézhez diplomájukat, miközben a nyelvi előkészítő év általánossá válásával akár az sem lenne elképzelhetetlen, hogy a megfelelő szintű nyelvtudás, mint felvételi követelmény jelenjen meg.

(célia)



Link küldés
.
Cikk nyomtatás