Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma


KERESÉS





















Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Copyright © 2003-2013. Commitment Zrt.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Ki lesz az oktatási államtitkár?


A hírek szerint már a választások másnapján, április 7-én délelőtt megkezdődött a harmadik Orbán-kormány tagjainak kiválasztása. Több jel utal arra, hogy a humánminiszter marad, de az oktatási vezetés átalakulhat. Milyen érvek szólnak Hoffmann Rózsa mellett és ellen? Ki jöhet szóba köznevelésért felelős államtitkárként? Gyors esélylatolgatás az Új Katedrán.

 

Március végi interjújában Orbán Viktor kifejtette, hogy az oktatás az egyik olyan terület, amelynek átalakításával nem teljesen elégedett. Emlékeztetett, hogy nemzetközi összevetésben süllyed a színvonalunk, gyengül a magyar diákok eredménye a felméréseken. „Meg kell állítani ezt a folyamatot, és amíg nem leszünk Európa legokosabb népe, addig nem kell abbahagyni” – mondta a miniszterelnök.


A 2010-ben létrejött gigaminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma átalakítása (szétválasztása) végül a hírek szerint lekerült a napirendről, és majdnem biztos, hogy azt továbbra is Balog Zoltán vezeti majd. A felsőoktatási államtitkár koncepciója ugyan fiókba került, ám Klinghammer István elvitathatatlan érdeme, hogy a hallgatói tüntetések után sikerült pacifikálnia a területet, és az egyetemi vezetőkkel is szót értett. Itt tehát nem várható változás. A kérdés inkább az, hogy Klinghammer felsőoktatási koncepcióját teljesen elvetették-e vagy később újra napirendre kerül.


Köznevelési államtitkárként ugyanakkor több név is felmerült folyosói pletykaként. A Hoffmann Rózsát és az oktatás megújításának irányát többször is bíráló Pokorni Zoltán és köre nem jöhet szóba, Pokorni már nem is indult az országgyűlési választáson. Ha Orbán Viktor ragaszkodik ahhoz, hogy országgyűlési képviselő legyen az új köznevelési államtitkár, akkor enyhén szólva nem nagy a merítési bázisa. (Persze egy államtitkárnak nem feltétlenül kell képviselőnek lennie.)


1_Hoffmann_DSC_0021Hoffmann Rózsa


Mielőtt a felmerült új neveket megvizsgálnánk, nézzük meg, mi szólhat mégis Hoffmann Rózsa újrázása mellett és ellen. Az államtitkárnak már van kormányzati tapasztalata, lojalitása a miniszterelnökhöz megkérdőjelezhetetlen, a kormányzó pártszövetségen belül pedig – bár a Fidesznek is tagja – mégiscsak a KDNP embere, elképzelhető, hogy ragaszkodnának hozzá, ha felmerülne a menesztése.


Ugyanakkor ma ő az egyik legnépszerűtlenebb politikus, a kampányból is látványosan kivonták, úgy tudni, Orbán Viktor mellett Balog Zoltán sem elégedett a munkájával. Államtitkári tevékenysége inkább a „sokat markol, keveset fog” modellel írható le, ami a nagy átalakításokban elkövetett sorozatos hibáiban öltött testet. Személyes tulajdonságai is ellene szólnak, rosszul kommunikál, egyes megnyilvánulásaival „olajat öntött a tűzre”. (Nem véletlenül vették el tőle a felsőoktatást, hiszen a hallgatókkal egyáltalán nem értett szót.) A pedagógusokkal, az érdekvédelmi szervezetekkel is folyamatosan és sokszor értelmetlen módon konfrontálódik. Káderpolitikáját szintén rengeteg bírálat érte, a közoktatás meghatározó intézményei és a minisztériumi adminisztráció élére (mint például KLIK, kommunikációs osztály), a reform kulcspozícióira (az új alaptanterv, a pedagógus-életpályamodell kidolgozói) ültetett embereinek a többsége enyhén szólva nem voltak mindig a helyzet magaslatán. Kormányzati körökből sokan úgy jellemzik, hogy szakmai döntéseit egyrészt az Orbán Viktornak való megfelelés, másrészt az innovációtól való beteges rettegés jellemezte. Eltávolítása esetén a miniszterelnök nyilván megkínálja valamilyen pozícióval. Szóba jöhet esetleg a Pokorni távozásával „kiadó” oktatási bizottsági elnöki szék (bár sokak szerint erre sincs esélye), esetleg az Oktatási Hivatal elnöki pozíciója vagy a Pedagógus Kamara vezetése.


2_Hoppal_PeterHoppál Péter


Egyes lapok arról cikkeznek, hogy Hoppál Péter, a Fidesz eddigi szóvivője veheti át Hoffmanntól a köznevelési államtitkár pozíciót. Hoppál amellett, hogy egyházzenész és karnagy, tanított óraadóként a Pécsi Egyetemen, továbbá a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodájában, s ez utóbbit nyolc éven keresztül főigazgatóként vezette is. Mellette szól – ha ez számít a kiválasztásban –, hogy most is parlamenti képviselő lesz, illetve hogy eddigi szolgálatait is a miniszterelnöknek nyilván jutalmaznia kell. Ugyanakkor érdemi oktatáspolitikai, oktatásirányítói múltja az iskolaigazgatóságon kívül nincs. Bár az oktatási bizottság tagja volt, sem képviselőként sem bizottsági tagként nem volt értékelhető oktatáspolitikai megnyilvánulása. Szakmai felkészültsége hazai és nemzetközi szinten is felszínes. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, „lealibizte” a bizottsági munkáját. Leginkább mint Fidesz-szóvivő ismert, de e feladata főként a kormányzati kommunikációs osztályon kidolgozott üzenetek „mantrázása volt”; ez alapján nehéz megítélni, mennyire lenne alkalmas egy szakterület vezetésének „tálalására”. Ha őt nevezné ki Orbán Viktor, nyilvánvalóan erős szakmai stábot kellene maga köré kiépítenie, ha helyt akar állni.


3_Kucsak_LaszloKucsák László


Kucsák Pestszentlőrincen az MSZP-s Kunhalmi Ágnessel versenyzik a 2014-es képviselői helyért, és egyelőre nem lehet tudni, ki lesz a befutó. Ha nem a fideszes alpolgármester, akkor ő nem kerül be a parlamentbe. Fegyelmezett, lojális politikusnak tartják, de mint oktatáspolitikus eddig keveset mutatott, sőt parlamenti képviselőként sem nyújtott emlékezetes „alakítást”. Politikai és oktatáspolitikai beágyazottsága is elég gyenge. Kommunikációs teljesítménye alig megítélhető, de nehéz elképzelni, hogy egy oktatási intézkedés mellett hatásosan érvelni tudna. Önéletrajza szerint főiskolai végzettsége van, de megszerezte a közoktatás-vezetői oklevelet is. Van iskolaigazgatói és önkormányzati tapasztalata (alpolgármesterként a főváros oktatási területét felügyelte) – kérdés, hogy ez előny vagy inkább hátrány a „castingban”. Rá is igaz, hogy csak akkor tudna megfelelni egy államtitkári feladatnak, ha erős szakmai csapattal venné körül magát.


4_Posan_LaszloPósán László


A debreceni Pósán László 1998 óta parlamenti képviselő, több bizottságnak, köztük az oktatási bizottságnak is tagja, ez utóbbinak eddig az alelnöke is volt, ugyanakkor nem mutatott karakteres oktatáspolitikai elképzeléseket. Végzettségét tekintve magyar–történelem szakos középiskolai tanár, 1995-ben doktori címet is szerzett. A Kossuth Lajos Tudományegyetem docenseként dolgozott, tanított. Ellene szól, hogy sem Kósa Lajossal, sem Orbán Viktorral nincs jóban. Az oktatási törvények vitájakor Pokorni Zoltánhoz hasonlóan erősen kritizálta a hoffmanni elképzeléseket, azok elfogadásakor „kiszavazott”.


5_Princzinger_DSC_0018Princzinger Péter


Ha nem szükséges Orbán Viktornak, hogy az államtitkár képviselő legyen, akkor felmerülhet Princzinger Péter neve is, aki korábban a Felsőoktatási Felvételi Irodát irányította, nemrégiben pedig az Oktatási Hivatal elnöki székében is megfordult, azaz jelentős szervezetvezetési tapasztalata van. Mellette szólhat az is, hogy nem keveredett sem politikai, sem erős szakmai frontvonalakba, így nem is szerepelt le egyik szempontból sem. Felkészült, igazi pragmatikus vezető, technokrata. Az viszont nagy kérdés, hogy van-e oktatáspolitikai víziója, de egy jól felépített szakmai csapattal a háttérben jó választás lehet. Nem konfrontatív, több miniszterrel dolgozott már együtt. Ellene szól, hogy nincs politikai beágyazottsága s ez kiszolgáltatottá teszi Balog Zoltánnal és Orbán Viktorral szemben is.



6_Poloskei_GabornePölöskei Gáborné


Áder János húga, ami nem biztos, hogy a szakmai előmenetelében eddig előny volt. Biológia–földrajz szakos tanár, humánökológus, közoktatás-vezetői szakvizsgája van, közoktatási szakértő, vizsgáztató. Pokorni Zoltán idején, pályázati kiválasztás eredményeként jutott az első jelentős pozícióba: az OKÉV Közép-Magyarországi Régió vezetője lett. Ez időben elég sok konfliktusa volt Hoffmann Rózsával, aki akkoriban az OKÉV-et irányította. 2003-tól a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke volt, 2008-tól az Oktatási Hivatal Közoktatási Hatósági Főosztályát vezette. Tavaly ősszel került az EMMI-be főosztályvezetőnek az Intézményfejlesztési Főosztályra. E minőségében ő is írt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (KLIK) – az átvilágító miniszteri biztos után – egy nagy tanulmányt, s ebben kemény kritikát fogalmazott meg a rendszer működéséről, tarthatatlannak ítélte a mostani, túlközpontosított formát. A háttérintézmények átszervezésével kapcsolatban letett javaslataival is a viták középpontjába került, sikerült minden érintettet magára haragítania. (Nem egy vélemény szerint inkább OH-elnök szeretne lenni, magára szabta az új konstrukciót a javaslatban.)


Szorgalmas, ambiciózus, de nehezen érthető. Nem stratéga, oktatáspolitikai víziója nem látható. Inkább apparátusi középvezető, mint akár középszerű oktatáspolitikus. Politikai beágyazottsága – ha leszámítjuk a köztársasági elnök testvért – kérdéses, viszont lojális megvalósító. Nem látszik, hogy nagyon rálátása lenne arról, merre tart a világ oktatása, de egy jó szakértőkből álló kabinet ezen segíthet, más kérdés, hogy mint vezetőnek a megítélése is legalábbis ellentmondásos.


7_PalinkasPálinkás József


A végére hagytuk a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjáról május 6-án távozó Pálinkás Józsefet. Nem tudni, van-e ilyen ambíciója, de a szakmabeliek szerint az elérhető szakpolitikusokból talán ő lenne a legalkalmasabb jelölt az oktatás irányítására. Volt már oktatási miniszter az első Orbán-kormányban, van felsőoktatási beágyazottsága, tekintélye nemzetközi és hazai viszonylatban is megkérdőjelezhetetlen. Mellette szól, hogy kiegyensúlyozott a kapcsolata Pokorni Zoltánnal és a miniszterelnökkel is, ami kellő szakmai, illetve politikai hátteret biztosíthat a munkához. Aligha vállalna ugyanakkor szerepet az EMMI-ben Balog Zoltán alatt államtitkárként, de egy leválasztott oktatási-tudományos tárca vezetése esetleg vonzó ajánlat lehet számára. Akadémiai elnökként kifejezetten megerősödött az utóbbi években, többször szólt hozzá az oktatáspolitikai vitákhoz – általában a hoffmanni elképzelések ellen. Orbán Viktorhoz lojális, viszont autonóm szaktekintély, ami nem biztos, hogy mellette szól. Baloggal várhatóan konfliktusos lenne a viszonya, főleg, ha egy egyben maradó EMMI keretében dolgoznának együtt. Hoffmann Rózsa elképzeléseit, intézkedéseit bizonyos pontokon nyilván megpróbálná felülírni, finomítani, de nem biztos, hogy kapna teret ehhez. Igazi terepe a tudományos közélet és a felsőoktatás, a közoktatáshoz és a szakképzéshez kevésbé ért, de van véleménye, intelligens, és ellentétben sok mai oktatásvezetővel, hajlandó másokat is meghallgatni (még ha nem is biztos, hogy hallgat rájuk).



Link küldés
.
Cikk nyomtatás