Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma


KERESÉS





















Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Copyright © 2003-2013. Commitment Zrt.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


JelEsély: Egyedülálló nyelvtudományi kutatások


Multidiszciplináris kutatásokkal alapozza meg az MTA Nyelvtudományi Intézetben kezdődő vizsgálatsorozat azt a törvényi rendelkezést, amely előírja az oktatási és nevelési intézményekben a jelnyelv bevezetését, valamint széles körű használatát. A jelnyelv sztandardizációját célzó sokrétű kutatás nagymértékben hozzájárul a hallássérültek, különösen a siketek esélyeinek előmozdításához, kommunikációs jogaik gyakorlásához, valamint az oktatáshoz való hozzáférésük biztosításához.


A magyar jelnyelv tudományos leírása, a siket közösség magyar, illetve jelnyelvi kompetenciáinak feltárása, jelnyelvhasználatának, társadalmi és nyelvi helyzetének vizsgálata – egyebek között ezek a kutatások is szükségesek ahhoz, hogy a törvényi rendelkezés értelmében a hallássérült gyermekeket oktató-nevelő gyógypedagógiai intézmények 2017. szeptember 1-jétől biztosítsák a kétnyelvű oktatást, nevelést. Az MTA Nyelvtudományi Intézetben szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, elméleti nyelvészeti, jelnyelvészeti és nyelvtechnológiai szakemberek tanulmányozzák a jelnyelvet, illetve a használatát meghatározó törvényszerűségeket. A kutatók eredményei nélkülözhetetlen elméleti alapot adnak azokhoz a lépésekhez, amelyek a jelnyelv oktatási és oktatott nyelvként való bevezetését lehetővé teszik.

 

„Minden közösséget jól jellemez az, hogyan támogatja azokat a tagjait, akik valamilyen hátrányt szenvednek” – mutatott rá a társadalom morális felelősségére az MTA székházában tartott, egyedülálló módon jelnyelven moderált programindító rendezvényen Pálinkás József. Az Akadémia elnöke üdvözölte a Parlament döntését, amely elősegíti a siket közösség beilleszkedését. „Felemelő és szívet melengető érzés, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézet kutatásai révén az Akadémia is hozzájárul a siket honfitársaink esélyeinek növeléséhez” – fogalmazott.

 

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar jelnyelvet Magyarország Alaptörvénye is megemlíti. Az államtitkár kijelentette: a tervek szerint a JelEsély program az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési időszaka alatt is folytatódni fog.

 

„A program lehetőséget teremt arra, hogy a siket közösség minőségibb életet élhessen” – fogalmazott Kósa Ádám, a Fogyatékos Emberek Szövetségei Tanácsának és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, az Európai Parlament első siket képviselője.

 

Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója, áttekintve az intézet tudományos tevékenységét, rámutatott: az MTA Nyelvtudományi Intézet kiemelten kezelte azokat a kutatási területeket, amelyek – a JelEsély programhoz hasonlóan – a nyelvtudomány társadalmi hasznosulását szolgálták.

 

Bartha Csilla, a JelEsély program szakmai vezetője röviden ismertette a kutatók célkitűzéseit. „A magyar jelnyelvet alkalmassá kell tenni arra, hogy a magán- és a közszféra minden területén használható legyen” – hangsúlyozta.

 

Becslések szerint hazánkban a siket népesség alkotja Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét, ennek ellenére a magyar jelnyelv oktatási nyelvként történő használata eddig nem kapott kellő támogatást. A hallássérült fiatalok társas, iskolai és munkaerő-piaci integrációja messze elmarad a kívánatostól, a felsőoktatásban továbbtanulók, illetve a foglalkoztatottak aránya pedig sokkal alacsonyabb a teljes népességre jellemző adatokhoz képest. A 2009-ben született, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról rendelkező törvény kimondja, hogy 2017-től a hallássérült gyermekeket nevelő, oktató gyógypedagógiai intézmények a szülő kérésére kötelesek az óvodai és iskolai nevelést jelnyelven is biztosítani. A JelEsély program lehetővé teszi a jelnyelv bevezetését, nagymértékben elősegíti a siket és nagyothalló közösség esélyeinek megteremtését, a magas szintű oktatáshoz való hozzáférését, kommunikációs jogai gyakorlását.

 

A kutatások fontos jellemzője az alulról jövő építkezés, azaz a siket közösség nemcsak célcsoportja, hanem aktív résztvevője is a vizsgálatoknak. A tervek szerint az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja, valamint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége sokéves együttműködésének köszönhetően a siket munkatársak jelentős számban vesznek majd részt a projekt szakmai megvalósításában.

 

A visegrádi országok közül hazánkban először megvalósuló programot a TÁMOP 330 millió forinttal támogatja.



Link küldés
.
Cikk nyomtatás