Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma


KERESÉS





















Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Copyright © 2003-2013. Commitment Zrt.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


„A gyermekkel való beszélgetést kellene kötelezővé tenni”


Konferenciát tartottak a korai iskolaelhagyás megelőzéséről

A korai iskolaelhagyás megelőzésével foglalkozó konferenciasorozat zárult április 1-jén Budapesten, a QALL (Qualification for ALL) – Végzettséget mindenkinek! projekt részeként. A projekt a Tempus Közalapítvány és partnerei – a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – szervezésében valósult meg, az Európai Bizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.


„Köztünk minden ember más…” – ezzel az üzenettel indult a konferencia, amelyet a szegedi Klúg Péter hallássérült gyermekek Általános Iskolájának tanulói és a Marczibányi téri Kodály Zoltán Általános Iskola diákjainak közös előadása közvetített: https://www.youtube.com/watch?v=drvNxOODxXo&feature=youtu.be


A rendezvény annak a hétalkalmas, országos konferenciasorozatnak a záróeseménye volt, amelynek célja, hogy a szakemberek közösen gondolkodjanak a korai iskolaelhagyás problémájának megoldásán. A projekt átfogó célja, hogy hazai és nemzetközi kutatási tevékenységgel, széleskörű társadalmi konzultációval, továbbá szakpolitikai ajánlásokkal segítse a korai iskolaelhagyás megelőzését.

„A gyermekkel való beszélgetést kellene kötelezővé tenni” – hangzott a konferencia üzenete, amely arra a célra világít rá, hogy minden gyermek esetében legyen, aki odafigyel rá, észreveszi a problémáit és a megfelelő segítő szakemberek – pszichológus, szociális munkás, védőnő, pályaorientációs szakember, fejlesztőpedagógus – bevonásával segít megoldást keresni. Mivel a lemorzsolódásnak számos valószínűsítő tényezője, előjele van, ezért egy korai jelzőrendszer működtetése és az időben történő segítő, támogató beavatkozás segíthet a megelőzésben.


A hazánkban egyre növekvő korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében kizárólag szektorközi együttműködésben, a gyermekek igényeire reflektálva lehet hatékonyan fellépni – hangsúlyozta a rendezvényen Juhász Judit, a Tempus Közalapítvány projektkoordinátora.


A mostani eseményen és az elmúlt hónapokban tartott regionális konferenciákon is jelen voltak az oktatási szektor képviselői, a szociális, gyermekvédelmi, kulturális, foglalkoztatási, egészségügyi szektorok és a civil szféra képviselői, így a szervezők ismét tettek egy lépést a probléma helyi szintű megoldási lehetőségeiről szóló konzultáció elősegítésére.


Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a Közalapítvány számára kiemelten fontos az oktatási méltányosság növelése, pályáztatási és szakmai tevékenységeivel is igyekszik szolgálni ezt az Európai Unió által is erősen szorgalmazott célt.


Juhász Judit és Mihályi Krisztina felvezető előadásukban kiemelték a helyi, intézményi és kormányzati szinteken történő szektorközi együttműködések elengedhetetlen szerepét, az egyéni figyelem és a módszertani szemléletváltás fontosságát.


Bognár Mária a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Közhasznú Kft. szakértője és Mártonfi György, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet munkatársa hazai jó példákról és a nemzetközi palettán jelen lévő, jól működő szakpolitikai elvekről tartottak bemutatót. Hangsúlyozták a tényalapú szakpolitika-alkotás fontosságát, illetve azt, hogy a már meglévő tudásból való építkezés, a bevált kezdeményezések azonos feltételek melletti továbbvitele társadalmi és gazdasági szempontból is elengedhetetlen.

A három párhuzamosan folyó műhelyen a koragyermekkorban történő beavatkozásokról, az iskolapszichológus elengedhetetlen szerepéről volt szó, illetve az iskolai konfliktuskezelés, a tolerancia növelésének egy alternatív lehetőségéből, a fórum színházi módszerből kaptak ízelítőt a résztvevők.


Szegedi Eszter, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportjának vezetője az egyéni elkötelezettség és az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta. „Azért csinálom, mert ez a munkám” – vett búcsút a konferencia résztvevőitől.


Az elhangzott előadások anyagai és a műhelymunkák összefoglalói elérhetőek itt: qall.tka.hu>>Regionális konferenciák


A korai iskolaelhagyás megelőzése kiemelt szakpolitikai cél

A korai iskolaelhagyás megelőzése és jelenlegi arányának csökkentése európai uniós és hazai szinten is kiemelt szakpolitikai cél. A 2020-ra kitűzött hazai és uniós célérték egyaránt a 10 százaléknál alacsonyabb arány elérése. A legfrissebb adatokból látható, hogy Magyarország arányszáma találkozik az EU-s átlaggal, csakhogy ezt az EU-átlag folyamatosan csökkenő trendje és hazánk 2010 óta emelkedő aránya adja ki. Ráadásul a magyar adat a 28 tagállam között már csak a 21. helyen van, szemben a 2010-es 12. helyezéssel, ugyanis néhány mediterrán ország gyenge adatai rontják le az uniós átlagot. A hétalkalmas konferenciasorozat célja volt, hogy Magyarország összes régiójából, minden megyéjéből összegyűljenek a szakemberek és közösen gondolkodjanak a probléma helyi szintű kezelésében hatékony, együttműködéseken alapuló megoldásokon.


Részletek a QALL projektről


Kik a korai iskolaelhagyók?

A 18-24 év közötti, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és oktatásban, képzésben részt nem vevő fiatalokat soroljuk ebbe a kategóriába.


Statisztikai fogalomról van szó, de a statisztika mögött gyermekek, fiatalok vannak és a probléma jóval korábban kezdődik. A fellépés egyik legfőbb eszköze a befogadó oktatási, társadalmi légkör megteremtése és a szektorok közti együttműködés erősítése, amelynek részeként megyei koordinátorhálózatot hoztak létre a téma iránt elkötelezett, több szektorból (oktatás és képzés, szociális terület, foglalkoztatás) érkező, a szakmai közvéleményre hatni tudó 21 szakember bevonásával. Ezen túl hét, egyenként 100 fős regionális konferencián teremtenek lehetőséget a felülről lefelé és lentről felfelé irányuló információáramlásra, a különböző szektorokat képviselők együttműködésének elindulására.


A probléma aktualitása

Mivel a gazdaság fejlettsége, a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség szoros összefüggést mutat, az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a korai iskolaelhagyás problémájára. A 2020-ig kidolgozott gazdasági-társadalmi stratégiában (EU2020) öt kiemelt célértéket határoztak meg, melyek egyike a korai iskolaelhagyók EU-s szintű arányának 10 százalék alá szorítása. Magyarországon ez az arány – 2010 óta növekvő tendenciát mutatva – jelenleg 11,9 százalék. Ez azt jelenti, hogy a 18–24 éves korosztály ekkora része középiskolai végzettség nélkül fejezi be tanulmányait (szakképzettséggel és érettségivel sem rendelkezik) és nem vesz részt oktatásban, képzésben sem. A probléma több szempontból figyelemre méltó. Egyrészt mert a korai iskolaelhagyás mutatója hazánkban az elmúlt három évben a korábbi – az EU-s trenddel összhangban lévő – csökkenés után ismét emelkedni kezdett, másrészt mert az arányok országosan nagyon eltérőek. A lemaradó, romák által sűrűbben lakott régiók vannak a legrosszabb helyzetben. Az Észak-Magyarországi régióban például csaknem 17 százalék az arány, és arról is vannak adatok, hogy a szakiskolai képzésből a tanulók egyharmada morzsolódik le.


A téma azért is nagyon aktuális, mert friss adatok szerint a 15–64 évesek között Magyarországon csupán minden negyedik alacsony iskolai végzettségű személynek van munkája (26,5 százalék), míg a hasonló végzettséggel rendelkező csoportok esetében EU-s szinten az emberek csaknem fele dolgozik (44,7 százalék).


A fiatalok esetében még nagyobb a különbség az iskolából legfeljebb általános iskolai végzettséggel kilépő csoportokra nézve – miközben a magasabb végzettséggel rendelkezők esetében ez az eltérés közel sem ennyire markáns.


Foglalkoztatási arány az Európai Unióban és hazánkban a különböző iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok
(20-24 évesek) körében, 2012, %

Untitled-1

Forrás: Eurostat, 2012


Mi jelenthet megoldást?

A megoldás kulcsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférés kiterjesztésében, a rugalmas, egyénre szabott tanulási utak biztosításában és a tanulási utat támogató, az oktatási, az egészségügyi, a szociális, a foglalkoztatási, a kulturális és igazságügyi szektorok együttműködésén alapuló szolgáltató-rendszerben rejlik. A konferenciák egyik fontos célja, hogy jó példák bemutatásával és párbeszéd elindításával rávilágítsanak a társszektorok közti együttműködés fontosságára és helyi szinten segítsék, erősítsék a társszektorok közti együttműködések gyakorlatát.


A projekt végén a felhalmozódó sokrétű tudásból és tapasztalatokból egy zárókiadvány is megjelenik majd.



Link küldés
.
Cikk nyomtatás